Ez a honlap azoknak szól : akik szeretnek utazni, vagy szeretnének de még nem tették meg az első lépést vagy egyszerűen jól akarnak szórakozni pár sztorin.

Mindenkinek jó olvasgatást kívánok!

Rólunk

Tempfli Lászlónak hívnak, 1971-ben születtem. Két gyerek apja. Győrben vagyok autószerelo és váltó specialista. Több ország sivatagában jártam, mint például: Tunézia, Marokkó, Izrael, Jordánia,Mexikó, USA, Mauritánia, Mali. Kedvenc helyem Afrika, abból is a dűnés részek. Utóbbi időben egyre extrémebb túrákon vettem részt. 2010-ben barátaimmal megnyertük a Budapest-Bamako rally-t, majd még leautóztunk Fokvárosba. Ezeket, az élményeimet másokkal is meg szeretném osztani. Ezért barátaimmal túrát szervezek a Marokkói dűnékre és egyéb eszement helyekre. Várok minden kalandvágyó autóst, motorost és quadost a csapatba. Ne fogd vissza magad! Vár a nagyvilág!
t.lac@hotmail.com       20/9710466

ui: azóta hozzácsaptam még a következő sivatagokat: Szenegál, Angola, Namíbia, Dél-Afrika
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Évek alatt sok-sok emberrel utaztam együtt és rengeteg új barátra tettem szert. Életem részesei lettek ők is, ezért nem hagyhattam ki a honlapomról őket sem. Következő kéréssel fordultam hozzájuk és ezt a saját egyéniségük szerint oldották meg. Ime a levél:
"Szevasz!

Ezt a levelet azért kaptad, mert valamikor, valahová utaztál velem. Szeretném a honlapomon megörökíteni ezt a jeles eseményt. Hogy nagyjából egyforma legyen az összkép, ezért a következőkről kellene írnod.
Név
Magadról röviden
Melyik úton voltunk együtt?
Miért jöttél velem? Mi az útról a véleményed?
Egyéb hozzáfűzni való
Kell egy jó történet  Akár több is.
Kedvenc képeid. Utanként max 2.
Köszi az együttműködést: TLac
Ui: ha szerinted valami kimaradt az összeállításból ne fogd vissza magad és oszd meg velem!!!"
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Király Zoli!
Ő mindennek az oka. Ő vitt bele az utazások hajhászásába. Rettentő jó fej. Igazi barát. Imádom a hüje humorát.

Szia Laci!Sajnálom, hogy a memóriád  gyorsabban romlik, mint ahogy azt feltételeztük.  Király Zoli bácsi vagyok, Dunaújváros mellett egy kis településen lakom, nem írom meg hol, mert akkor esetleg meglátogatsz. Először azzal kezdeném, hogy nem én voltam veled a túráidon, hanem te voltál velem, olyanon amit te szerveztél, és olyanon is amit meg én. Sajnos azt kell mondjam, a te általad szervezett túrák általában jobban sikerültek, aminek szerintem az az oka, hogy az általad szervezett túrákon részt vevők (mint pl.én) sokkal jobb fejek.  Az én szervezéseimre általában sokkal gyengébb arcok jöttek, olyanok többek  között, mint te. De spongyát rá! Ezen már kár lenne siránkozni. Közös túráinkról  nem szeretnék írni. Jók voltak egytől-egyig. Azért megyek veled szívesen bárhová, mert az útvonal megtervezése  nagyon pontos, és általában minden résztvevő számára megadja azt az élményt amiért a túráidra vállalkozott. A túráid nem ipari szervezésűek, érződik rajta, hogy kiteszed szívedet lelkedet érte, gondolom ezért szerzel egy csomó jó barátot magadnak a túráid során. Hogy az emlékezeted felfrissítsem, a következő külföldi túrákon voltunk együtt: - 2006-ban Tunéziában - 2007-ben Marokkóban (és talán akkor voltunk Amsterdamban is) - 2008-ban Marokkóban - 2009-ben is biztos  voltunk valahol de már nem emlékszem pontosan talán Erdélyben Jó történet? Mindegyik tele volt jó történettel. Laci ölellek, Vikit üdvözlöm. Barátod  a Király Zoli bá. 
A világ legszebb képe. Nagyban valami eszeveszetten csodálatos. Kár, hogy a számítógépen ez nem úgy jön át . Tóth Lali követte el  .        Marokkó / Merzouga 2008 október
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Kern István néven születtem 77ben. Tempfli Lacival már Pitti néven "futottam" a pontokért.
Leginkább a sportok foglalkoztatnak,de igazából
jöhet minden. Legelőször 2008ban Várpalotán, majd
Cseszneken indultunk a pontokért. A következő
évben, 2009ben pedig a Bamakon. Már csak egy közös
motoros túra "hiányzik".
Miért mentem Lacival Bamakoba? Nála jobban
kevesen ismerik a terepjárót, és képességeit.
Autóval, motorral versenyeztem régebben. De "hiába"
csavartam pár éven keresztül időre a kormányt,
azért ez teljesen más valljuk be.
Emlékszel mikor Bresciában,a szálláson elkeveredett
az útlevelem,és a recepciós háta mögött forgattuk fel az útleveles fakkokat?
És amikor a Marokkó Mauritán határon egy karóráért!!!!! cserébe, csak
20 perc volt a belépés, míg a többieknek akár több óra?
Ja és az óra nem is működött..
----------------------------------------------------------------------------------------------

Kovács Debora a 2014es Bamakoról


…Két hete, amióta visszaértünk készülök megírni ezt az összefoglalót, hátha sikerül hozzájárulnom, hogy más is kedvet kapjon és részese legyen ennek a csodás kalandnak, amit úgy hívunk: Budapest-Bamako. Elöljáróban annyit, 5 éve készültem rá, és persze nem beszéltem róla senkinek. Felesleges lett volna végighallgatnom, hogy felfalnak majd a skorpiók, felrobbanok, megölnek, de a legjobb esetben is nyilvánvalóan mint fiatal nőt eladnak 2 kecskéért. Ezek mind alaptalan hülyeségek. De egy biztos, ezt az utat nagyon kell akarni, az arab/afrikai kultúrát pedig nagyon kell szeretni, hogy igazán élvezetes legyen!! A hab a tortán pedig egy tökéletes túravezető!!!

A lehető legjobb döntés azon túl, hogy belevágtam, a Tempfli Laci volt! Amikor még csapatot kerestem, eljutottam a honlapjára, és nem volt kérdés, hogy Ő az én emberem! Ismeretlenül is tudtam, valaki, aki már nyolcszor megjárta ezt a túrát, mi több 2010-ben meg is nyerte nem okozhat csalódást! Ugyanis én mindent akartam ebben a 3 hétben!! Sivatagot, szavannát, falut, várost, tenger és óceánpartot, váratlant, meghökkentőt, feladatot, problémát, ADRENALINT és KALANDOT!

Laci egy elképesztően érdekes, vicces és sokszínű figura. Ő az, akit ölelgetnek a katonák, akinek a nevét messziről kiabálják mosolyogva a vámosok, akit elengednek a rendőrök, mert úgy győzi meg őket, hogy rosszul dolgoznak, hogy kiugrik a kocsiból, és megmutatja nekik, mit jelent az, hogy egyértelmű karjelzés. Mindig minden helyzetben tudja, mikor kihez hova kell menni, mit kell mondani, hogy ne kelljen felesleges pénzeket fizetni, vagy órákat várni egy posztnál. Aki egy gyorshajtásnál bátran beveti, hogy fizetés helyett otthagyja a testvérét, sátorral, hálózsákkal, tokkal-vonóval, mint egy „petit cadeau”, csak hogy bosszantsa a zsarukat, nekünk meg legyen min röhögniJAkinek minden városban vannak barátai és ismerősei, aki tudja melyik vérhasbüfében kell enni, hogy még megéld a reggelt. Aki úgy olvas nyomot, mint egy beiskolázott vadászkutya, de legalábbis Sherlock Holmes fénykorában. És aki jobban ismeri egész Marokkót, Mauritániát, Szenegált és Gambiát, mint én valaha ismerni fogom a szűk kis 6. kerületet!!!

A titkos álmom az volt, hogy az itinerben szereplő összes állomást szeretném megcsinálni. Hát Ő aztán minden pontot megcsináltatott velünk, és még azon is túlJ Ha azon az áron is, hogy 800 km-el többet mentünk, vagy 5 órával kevesebbet is aludtunk, remekül érezte/tudta, hogy egy túrásnak ez az érdekes! Menni árkon bokron, a sivatag mélyére, elképesztő dolgokat látni, embereket, állatokat, köveket, építményeket, természeti jelenségeket, eltévedni, elakadni, mást kimenteni, vagy a mentésre várni. És mindenről kifogyhatatlan mennyiségű történetet mesélt!!!

Laci!

Nagyon-nagyon köszönöm a türelmed, azt hogy mindig mindent megbeszéltünk és közösen döntöttünk! Hogy figyelembe vetted, hogy nőként azért szívesebben öltözöm át a 3 hét alatt kettőnél többször. Hogy elvihettem a sok adományt, amit közösen szétosztottunk. Hogy sose feszültél be attól, hogy mindent akarok és kérdezek és hajtalak. Hogy inkább átszerveztél, osztottál szoroztál, de nem maradt kis semmi!!! Tényleg semmi!!!! Hogy vezethettem, bár valószínű sem nyomolvasásban sem tereprally-ban nem én leszek az év díjazottja. A fergeteges sztorikat, némi kis irónikus humorral mindenről. Hogy amikor fáradtunk inkább hallgattunk, így nem jött el a holtpont. És ismeretlenül a Vikinek is köszönöm, hogy támogat/támogatott abban, hogy ezt a csodás kontinenst felfedezd, megismerd és megoszd mások nagy örömére is! Lenyűgöző a tudásod erről a vidékről!!!!!

Bármikor gondolkodás nélkül ajánlani foglak másnak is mint túravezetőt, és én magam is nekiindulnék veled újra, akár máshova is!

A lehető legjobb helyen vagy a Bamakos csapatban!!!!!! Nagyon remélem, hogy még sok évig hozod nehéz helyzetbe a versenyzőket az itinerjeiddel!!! Ne aggódj, idővel az ő emlékeik is megszépülnek róladJ!

 

Elmés párbeszédek a kocsiból:

1. Marokkó belépő

D.: Jajj Laci, annyira szép szemük van ezeknek a férfiaknak.

L.: Gondolj arra, hogy ezen a héten még nem fürödtek.

2. Tanulom az arab vezetői stílust:

L.: Ha látsz valakit, aki egy autóból integet és félre akar állítani, de szerinted nem rendőr, le kell szorítani a pi..ába.

D.: Értem, mi sem lesz egyszerűbb, otthon is gyakran keveredek autós üldözésbe.

L.: Fékezz, lassíts!!

D.: Dehát zöldünk van?!

L.: Az itt nem jelent semmit.

 

3. Mauritánia éjszaka

L.: Vigyázz rendőr!

D.: Mit keresnek?

L.: Pénzt!

4. Marokkó Atlasz hegység, cipőosztó körút

D.: Jól látom igazi focicipőben van a faszi?

L.: Ja. Ő Mohammed Beckham.

…és a fáradsággal egyenes arányban mélyült párbeszédeink tartalmaJ


------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




És amit szeretnénk mindig betartani ! Kicsit tömény de hasznos azoknak akik Magyarországon le kívánnak térni az aszfaltról .
Anyag innen való : http://saharun.lusteenet.hu/elofutam/terepjaroval_a_termeszetben.pdf

TEREPJÁRÓVAL A TERMÉSZETBEN VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK,HATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁSOK,
TÖRVÉNYMAGYARÁZATOK GYŰJTEMÉNYE



Készült: 2012. január
Utolsó frissítés, javítás, bővítés időpontja: 2012.01.30.
1
Tartalomjegyzék
A vonatkozó jogszabályok ismertetése
- A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 3
- Az utak forgalomszabályozásáról és a közúti
jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet 4
- A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 4
- Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról
szóló 2009. évi XXXVII. törvény 5
Hatósági állásfoglalások
- Nemzeti Közlekedési Hatóság
Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Út- és Hídügyi Főosztály 6
- Baranya Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség 12
- Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály 14
- Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 16
- Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság
Rendészeti Igazgatóság Közlekedésrendészeti Osztály 17
A szerző magyarázata az idézett törvényekről,
a hatósági vélemények fényében 19
A dokumentumra érvényes licensz: creative commons
Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 2.5 Magyarország (CC BY-NC-ND 2.5)
2
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
3. § (1) A közúti közlekedésben mindenkinek joga van részt venni; a közutat és a
közforgalom elől el nem zárt magánutat közlekedés céljából gyalogosként vagy -
meghatározott feltételek teljesítése esetén - járművezetőként bárki igénybe veheti.
Jogszabály gyalogosok és járművek közlekedését egyes közutakon korlátozhatja vagy
kizárhatja.
32. § (1) Az úthálózat közutakból és a közforgalom elől el nem zárt magánutakból áll. Az
országos közutak az állam tulajdonában, a helyi közutak a települési önkormányzatok
tulajdonában vannak. Magánútnak minősülnek a természetes személyek, jogi személyek és a
jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok tulajdonában álló területen lévő
utak. Magánútnak minősül továbbá az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló
területen lévő, közforgalom elől elzárt út, továbbá az állam tulajdonában, valamint a vízügyi
igazgatási szerv kezelésében lévő elsőrendű árvízvédelmi fővonalakon a kerékpáros forgalom
számára megnyitott út.
33. § (1) Az út kezelői:
[…]
c) a magánutak tekintetében annak a területnek a tulajdonosa, amelyen a magánút van; állami
tulajdonban levő ingatlanon fekvő magánút esetében tulajdonosnak az ingatlannyilvántartásba
bejegyzett kezelő (használó) tekintendő.
47. § A törvény alkalmazásában:
[…]
7. út: a járművek és a gyalogosok közlekedésére, vagy csak a járművek, illetve csak a
gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterület, vagy
magánterület (közút, magánút); magánútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat
tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt utat is;
8. közforgalom elől elzárt magánút: a sorompóval, kapuval vagy más fizikai
eszközzel lezárt, vagy „Mindkét irányból behajtani tilos” jelzőtáblával és a
„magánút” feliratot tartalmazó kiegészítő táblával jelzett út, amely az ingatlannyilvántartásban
magánútként van bejegyezve;
12. az út határa: az útnak - a kiemelt szegélyt, az útpadkát, a rézsűt, az út
víztelenítését szolgáló árkot, csatornát, más vízelvezető létesítményt is magában
foglaló - külső széle;
13. az út területe: az út határai közötti terület és a hozzá tartozó földrészlet;
14. útcsatlakozás: útnak, járműforgalmat szolgáló létesítmény (pl. üzemanyagtöltőállomás)
területének, vagy a járművek közút melletti ingatlanról közútra való ráhajtását
szolgáló területnek a közúthoz csatlakozása;
3
Az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló
20/1984. (XII. 21.) KM rendelet
2. § (1) Az utak forgalmának szabályozása - a 3. §-ban foglalt kivételekkel -, valamint a
közúti jelzések elhelyezése, fenntartása, üzemeltetése és eltávolítása a (2)-(10)
bekezdésben meghatározott kiegészítésekkel és kivételekkel az út kezelőjének a feladata.
(2) Az országos közutat keresztező, illetőleg ahhoz csatlakozó helyi közúton vagy
közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint a helyi közutat keresztező, illetőleg
ahhoz csatlakozó közforgalom elől el nem zárt magánúton az útkereszteződés
szabályozása miatt szükséges közúti jelzéseket a keresztező út kezelője a keresztezett út
kezelője által meghatározott feltételeknek megfelelően köteles elhelyezni.
[…]
(8) Az út kezelőjének hozzájárulásával, az abban meghatározott feltételek szerint
[…]
e) az útmenti ingatlan vagy a közút mellé épített várakozóhely, vagy az útnak nem
minősülő, de járműforgalmat lebonyolító terület útra vezető kijáratánál - ideértve a
közforgalom elől elzárt magánutat is -, illetőleg az út csatlakozásánál sorompót,
jelzőtáblát vagy forgalombiztonsági okból szükséges egyéb jelzéseket és a szükséges
intézkedéseket az ingatlan tulajdonosa,
f) a KRESZ 2. számú függelék zs/5. pontjában meghatározott tájékoztató táblákat a
fixen telepített elektronikus eszközökkel sebességellenőrzést végző köteles elhelyezni
(végrehajtani) és fenntartani.
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény
26. § (1) A védett természeti területet és a Natura 2000 területet a természetvédelmi
hatóságnak - a természetvédelmi kezelést ellátó szerv útján - táblával meg kell jelölnie,
amellyel fel kell hívnia a figyelmet a védettség tényére, valamint az ebből fakadó főbb
korlátozó rendelkezésekre.
38. § (1) Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges
különösen:
[…]
j) járművel történő közlekedéshez, az arra kijelölt utak, az engedélyezett tevékenységek
végzéséhez szükséges munkagépek, valamint a feladatukat ellátó - külön jogszabályokban
erre feljogosított - személyek járművei kivételével.
40. § (1) Fokozottan védett természeti területre történő belépéshez - a jelzett turistautak és
tanösvények kivételével - a természetvédelmi hatóságnak az igazgatóság szakértői
véleményének figyelembevételével kiadott engedélye szükséges. A külön jogszabályok
alapján erre feljogosított személyek - feladatuk ellátásához szükséges mértékben - engedély
nélkül beléphetnek.
4
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló
2009. évi XXXVII. törvény
4. § (3) Védett természeti területen lévő erdő esetén e törvény rendelkezéseit a természet
védelméről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
88. § (1) Az erdőben, valamint az erdészeti magánúton való közlekedésre a közúti
közlekedésre vonatkozó szabályokat e törvényben foglalt kiegészítésekkel kell
alkalmazni.
(2) Az erdőgazdálkodó az erdő és az erdészeti létesítmény védelme érdekében járműnek
az erdőben, valamint a közforgalom elől elzárt erdészeti magánúton való közlekedésére a
közúti közlekedés szabályaitól eltérő forgalmi korlátozást határozhat meg. A forgalom
korlátozásának módját és időtartamát - figyelmeztető tábla elhelyezésével - az
erdőgazdálkodónak a helyszínen jeleznie kell.
92. § (1) Az erdőben lovagolni, illetőleg járművel közlekedni csak az arra kijelölt úton
szabad.
(2) Erdőben lovaglásra, valamint járműközlekedésre utat az erdőgazdálkodó javaslata
alapján vagy harmadik fél kezdeményezése esetén az erdőgazdálkodó egyetértésével az
erdészeti hatóság jelöl ki.
(3) Az erdészeti hatóság a kijelölést az út műszaki tulajdonságaihoz igazodva egyes
járműfajtákra korlátozhatja.
(4) Az erdőben lovaglásra, valamint járműközlekedésre kijelölt utat mindenki saját
felelősségére veheti igénybe.
5
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal
Út- és Hídügyi Főosztály
állásfoglalása az alább olvasható kérdésekben
Tisztelt XXXXX XXXXX Úr!
A Nemzeti Közlekedési Hatósághoz címzett, 2012. január 17-án kelt elektronikus levelében
állásfoglalást kért.
Tájékoztatásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény (Ket.) 5. §-a alapján – a kérdései sorrendjében - adom. Kérdései
tekintetében irányadó jogszabályok:
· a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (továbbiakban Kkt.);
· az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984.
(XII. 21.) KM rendelet (továbbiakban: Rendelet).
Magánszemély személygépkocsival behajthat-e közútról vagy forgalom elől el nem zárt
magánútról burkolat nélküli (földút) közútra vagy magánútra (az utat el nem hagyva, arról le
nem térve), amennyiben az út:
Az utak burkolatának anyagát, környezetét tekintve a jogszabályok nem
korlátozzák igénybevételi lehetőségüket. Az utak forgalmának szabályozása a
Rendelet 2. § (1) bekezdés alapján az út kezelőjének a feladata. Magánút
esetében a kezelő a Kkt. 33. § (1) c) pontja értelmében az ingatlan
tulajdonosa.
1. Nincs sorompóval, kapuval vagy más fizikai eszközzel lezárva, vagy "Mindkét irányból
behajtani tilos" jelzőtáblával és a "magánút" feliratot tartalmazó kiegészítő táblával ellátva?
A Rendelet 2. § (8) bekezdése és e) pontja szerint a magánút tulajdonosa
köteles a magánútnak a közúthoz való csatlakozásánál a sorompót, jelzőtáblát
vagy forgalombiztonsági okból szükséges egyéb jelzéseket elhelyezni. A
Rendelet a közforgalom elől elzárt magánutat a Kkt. 32. § (1) bekezdésében
foglaltak szerint olyan ingatlanként kezeli, amely nem része a
közúthálózatnak.
6
Amennyiben az ilyen csatlakozásoknál a közforgalom elől elzárt magánút jelölése
hiányzik, a közlekedő nem ismerheti fel, hogy magánútra hajtott.
2. Nemzeti parkon, tájvédelmi körzeten, természetvédelmi területen vagy Natura 2000
védelem alatt álló területen halad keresztül, de nincs sorompóval, kapuval vagy más fizikai
eszközzel lezárva, vagy "Mindkét irányból behajtani tilos" jelzőtáblával és a "magánút"
feliratot tartalmazó kiegészítő táblával ellátva?
A Kkt. 47. § 7-8. pontjai határozzák meg a közút és magánút fogalmát. A magánút
kijelzésének a módját a Rendelet 2. § (8) bekezdése és e) pontja egyértelműen
meghatározza. Ez irányadó a Nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi
terület vagy Natura 2000 védelem alatt álló terület esetén is.
Ezért bárki, a Kkt. 3. § (1) bekezdése szerint közlekedés céljából, gyalogosként
vagy - meghatározott feltételek teljesítése esetén - járművezetőként az utat
igénybe veheti.
3. Magánterületen halad keresztül, de nincs sorompóval, kapuval vagy más fizikai eszközzel
lezárva, vagy "Mindkét irányból behajtani tilos" jelzőtáblával és a "magánút" feliratot
tartalmazó kiegészítő táblával ellátva?
Az 1. és 2. pontokban rögzített jogszabályok az irányadók..
4. Csak az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett (helyrajzi számmal rendelkező) utak
számítanak a jogszabályi értelemben vett útnak, vagy minden, kialakítása és rendeltetése
alapján útnak tekinthető, közlekedés céljára létesített közterület vagy magánterület is út? A
kérdés alapja az, hogy tapasztalatom szerint léteznek (pl. erdészet által használt) utak, melyek
nem szerepelnek az ingatlan-nyilvántartásban.
A Kkt. 47. § 7-8. pontjai határozzák meg a közút és magánút fogalmát. A jogszabály
az út illetve magánút kategória tekintetében a létesítés célját tekinti alapvetőnek,
amelyet jogszabálynak megfelelően az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni. A
közlekedők számára a kihelyezett jelzések adnak tájékoztatást.
5. Amennyiben csak a megfelelő ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel rendelkező közterületek
és magánterületek tekinthetők útnak, elvárható-e a személygépkocsit vezető magánszemélytől,
hogy tájékoztató tábla, közlekedési tábla, kerítés, sorompó stb. hiányában el tudja dönteni az
adott közterületről vagy magánterületről, hogy út-e vagy sem (rendelkezik-e ingatlannyilvántartási
bejegyzéssel az adott terület)?
A 4. pont alatt leírtak irányadók.
7
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (továbbiakban Kkt.) vonatkozó
rendelkezései:
3. §
(1) A közúti közlekedésben mindenkinek joga van részt venni; a közutat és a
közforgalom elől el nem zárt magánutat közlekedés céljából gyalogosként vagy -
meghatározott feltételek teljesítése esetén - járművezetőként bárki igénybe veheti.
Jogszabály gyalogosok és járművek közlekedését egyes közutakon korlátozhatja vagy
kizárhatja.
32. §
(1) Az úthálózat közutakból és a közforgalom elől el nem zárt magánutakból áll. Az
országos közutak az állam tulajdonában, a helyi közutak a települési önkormányzatok
tulajdonában vannak. Magánútnak minősülnek a természetes személyek, jogi
személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok tulajdonában
álló területen lévő utak. Magánútnak minősül továbbá az állam vagy az önkormányzat
tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt út, továbbá az állam
tulajdonában, valamint a vízügyi igazgatási szerv kezelésében lévő elsőrendű
árvízvédelmi fővonalakon a kerékpáros forgalom számára megnyitott út.
“47. § A törvény alkalmazásában:
7. út: a járművek és a gyalogosok közlekedésére, vagy csak a járművek, illetve csak a
gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterület, vagy
magánterület (közút, magánút); magánútnak kell tekinteni az állam vagy az
önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt utat is;
8. közforgalom elől elzárt magánút: a sorompóval, kapuval vagy más fizikai eszközzel
lezárt, vagy „Mindkét irányból behajtani tilos” jelzőtáblával és a „magánút” feliratot
tartalmazó kiegészítő táblával jelzett út, amely az ingatlan-nyilvántartásban
magánútként van bejegyezve;”
„33. § (1) Az út kezelői:
c) a magánutak tekintetében annak a területnek a tulajdonosa, amelyen a magánút van;
állami tulajdonban levő ingatlanon fekvő magánút esetében tulajdonosnak az ingatlannyilvántartásba
bejegyzett kezelő (használó) tekintendő.“
Az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII.
21.) KM rendelet (továbbiakban: Rendelet) vonatkozó szakaszai:
„2. §
(1) Az utak forgalmának szabályozása - a 3. §-ban foglalt kivételekkel -, valamint a
közúti jelzések elhelyezése, fenntartása, üzemeltetése és eltávolítása a (2)-(10)
bekezdésben meghatározott kiegészítésekkel és kivételekkel az út kezelőjének a
feladata.
(8) Az út kezelőjének hozzájárulásával, az abban meghatározott feltételek szerint
e) az útmenti ingatlan vagy a közút mellé épített várakozóhely, vagy az útnak
nem minősülő, de járműforgalmat lebonyolító terület útra vezető kijáratánál -
8
ideértve a közforgalom elől elzárt magánutat is -, illetőleg az út csatlakozásánál
sorompót, jelzőtáblát vagy forgalombiztonsági okból szükséges egyéb
jelzéseket és a szükséges intézkedéseket az ingatlan tulajdonosa,
köteles elhelyezni (végrehajtani) és fenntartani.“
Felhívom figyelmét, hogy tájékoztatásom általános jelleggel készült, jogot és
kötelezettséget nem keletkeztet, joghatás kiváltására nem alkalmas.
Kérem fenti tájékoztatásom tudomásulvételét.
Üdvözlettel
Kovácsné Németh Klára
főosztályvezető
megbízása alapján
Dr. Papp György
koordinációs főosztályvezető-helyettes
Nemzeti Közlekedési Hatóság, Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal
Út- és Hídügyi Főosztály
1387 Budapest Pf. 30., 1066 Budapest, Teréz krt. 62.
9
Tisztelt Papp Úr!
Köszönöm válaszát, nagyon hasznosnak találtam a magyarázatokat. Két kérdés merült fel
bennem sorait olvasva, ez a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 3.§-ával
kapcsolatos. Ott az áll, hogy:
A közúti közlekedésben mindenkinek joga van részt venni; a közutat és a közforgalom elől el
nem zárt magánutat közlekedés céljából gyalogosként vagy - meghatározott feltételek
teljesítése esetén - járművezetőként bárki igénybe veheti.
Az lenne a kérdésem, hogy mely rendeletek és/vagy törvények szabályozzák ezeket a
feltételeket? Hogyan kell értelmezni ezt a kitételt? Milyen típusú feltételekre gondol itt a
jogalkotó?
A másik kérdés ugyan nem a közúti közlekedésről szóló törvénnyel kapcsolatos, hanem a
természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvénnyel, de az előző levelemhez hasonlóan
maga a kérdés közlekedési jellegű, a kérdéses paragrafus pedig a védett területen történő
közlekedést szabályozza. A törvény azt mondja, hogy:
38. § (1) Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges
különösen:
[...]
j) járművel történő közlekedéshez, az arra kijelölt utak, az engedélyezett tevékenységek
végzéséhez szükséges munkagépek, valamint a feladatukat ellátó - külön jogszabályokban
erre feljogosított - személyek járművei kivételével.
A kijelölt utak alatt a közforgalom elől el nem zárt utakat kell érteni? Ehhez hasonló fogalom
előkerül Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendeletben is:
Útügyi szabálysértés
60. § (1) Aki
[…]
f) természeti és védett természeti területen az engedélyezett közlekedési útról letér,
ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
A kérdés tehát az, hogy ezekben az esetekben mit kell érteni arra kijelölt vagy engedélyezett
közlekedési út alatt?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel,
XXXXX XXXXX
Tisztelt XXXXX Úr!
Levelében feltett kérdéseire az alábbiakat válaszolom:
A "meghatározott feltételek teljesítése esetén" kategória alatt álláspontom szerint a
közlekedési szabályokat, a járművek üzembentartási szabályait, a közlekedési jelzéseknek
való megfelelő közlekedést kell érteni. A jogalkotó szándékait megfogalmazó külön
jogszabályokról nem állnak rendelkezésre információink.
10
A természeti és védett természeti területen a közlekedéssel igénybe vehető utak
kijelölésével kapcsolatosan a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény korábban
hivatkozott szakaszai egyértelműen rendelkeznek. Az igénybevétel bármilyen jellegű
korlátozását a szükséges közlekedési jelzések kihelyezésével jelezni kell.
Forgalom elől lezárt területekre a kezelő (tulajdonos) a behajtást feltételekkel engedélyezheti,
követendő, betartandó kijelölt útvonalat írhat elő. Tulajdonképpen ez valósul meg, amikor
közúton túlméretes illetve veszélyes áruk szállítása történik, az engedélyben meghatározott
útvonalat és időrendet be kell tartani.
Üdvözlettel
Dr. Papp György
koordinációs főosztályvezető-helyettes
Nemzeti Közlekedési Hatóság, Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal
Út- és Hídügyi Főosztály
1387 Budapest Pf. 30., 1066 Budapest, Teréz krt. 62.
11
12
13
14
15
Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
válasza a 4-5. oldalon olvasható kérdésekre
Tisztelt XXXXX XXXXX!
Megkeresésére csatolom a mellékletben összegzett, kérdésére vonatkozó jogszabályok
aktuális rendelkezéseit, kitérve az erdészeti utakra is.
Álláspontom szerint- amely nem tekinthető hivatalos jogértelmezésnek így arra hatóság,
bíróság előtti eljárásban, mint ilyenre sem lehet alappal hivatkozni- elsődleges szempont,
hogy az adott út nyitott-e a közforgalom számára ( vagyis közút vagy közforgalom elöl el
nem zárt magánút). Amennyiben igen, az általános szabályok vonatkoznak rá.
Amennyiben valamilyen okból korlátozás alá esik egy úton való közlekedés (vagy mert
közforgalom elől elzárt magánút, vagy mert közút ugyan de egyéb pl. természetvédelmi okok
miatt engedélyhez kötött a használatuk) úgy a speciális szabályok az irányadók.
Üdvözlettel
dr.Vránics Éva jogtanácsos
DDNPI 7625 Pécs, Tettye tér 9.
Válaszhoz csatolt jogszabályok:
– 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (38 és 40. §)
– 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről (3, 29, 32 és 47. §)
– 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról
(15, 88, 89 és 100. §)
– 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról
(89. §)
– 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről (137. §)
– 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól (17. §)
– 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési
szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése
esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben
történő közreműködés feltételeiről (7. melléklet)
– 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről (147. §)
16
BARANYA MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG
RENDÉSZETI IGAZGATÓSÁG
KÖZLEKEDÉSRENDÉSZETI OSZTÁLYA
7623 Pécs, Athinay S. u. 7-9.
: 7601 Pécs, Pf.: 237
: 72/504-400 :70-44 MELLÉK; BM : 23/70-40, 23/70-55 BM : 23/70-44
: kozlobaranyamrfk@baranya.police.hu
Szám: 2000/608-1/2012.ált. Tárgy: Behajtás magánterületre
Ügyintéző: Bertáné Wingert Erzsébet r. őrnagy
 / : 72/504-400 70-46 mellék / 70-44 mellék
BM  / : 23/ 70-45 ; 23/ 70-44
: bertanew@baranya.police.hu
XXXX XXXX úrnak!
Tisztelt XXXX Úr!
A 2011. december 17-én érkezett megkeresésével kapcsolatban tájékoztatom, hogy konkrét,
ismert helyzet nélkül nem foglalhatunk állást az Ön által leírt problémával kapcsolatban, - ez
nem is feladatunk, - mivel a Rendőrség nem jogértelmező, hanem jogalkalmazó hatóság.
Tájékoztatom, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 5. § (1) bekezdése
szerint: „Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles
a) a közúti forgalomra, valamint a közútnak és környezetének a védelmére vonatkozó
jogszabályi rendelkezéseket megtartani;
b) a közúti jelzések rendelkezéseinek eleget tenni, a forgalom irányítására jogosultak
utasításait követni;
c) úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat
közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon és zavarjon.”
Tájékoztatom továbbá, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. § 8. pontja
értelmében a „közforgalom elől elzárt magánút: a sorompóval, kapuval vagy más fizikai
eszközzel lezárt, vagy „Mindkét irányból behajtani tilos” jelzőtáblával és a „magánút”
feliratot tartalmazó kiegészítő táblával jelzett út, amely az ingatlan-nyilvántartásban
magánútként van bejegyezve”
A védett természeti területen történő közlekedéssel kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adom
a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 38. § (1) bekezdése értelmében, mely
szerint „védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges
különösen:
j) járművel történő közlekedéshez…” továbbá az erdőről, az erdő védelméről és az
erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint: „Az
erdőben, valamint az erdészeti magánúton való közlekedésre a közúti közlekedésre vonatkozó
szabályokat e törvényben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.”
A (2) bekezdés szerint: „Az erdőgazdálkodó az erdő és az erdészeti létesítmény védelme
érdekében járműnek az erdőben, valamint a közforgalom elől elzárt erdészeti magánúton való
közlekedésére a közúti közlekedés szabályaitól eltérő forgalmi korlátozást határozhat meg. A
forgalom korlátozásának módját és időtartamát – figyelmeztető tábla elhelyezésével – az
erdőgazdálkodónak a helyszínen jeleznie kell.”
17
A 92. § szerint: „Az erdőben lovagolni, illetőleg járművel közlekedni csak az arra kijelölt
úton szabad.”
Felhívom a figyelmét, hogy amennyiben természetvédelmi területre tervez közlekedést,
tájékozódjon a vonatkozó jogszabályokról. Bízom benne, hogy tájékoztatásommal segítséget
nyújtottam a helyzet tisztázásához.
Pécs, 2012. január 26.
A távollévő osztályvezető helyett tisztelettel:
Ternóczky Zoltán r. alezredes s.k.
osztályvezető-helyettes
18
A szerző magyarázata az idézett törvényekről, a hatósági
vélemények fényében
A Nemzeti Közlekedési Hatóság tájékoztatójáról (6-11. oldal):
A két szabályozás, amiből idéz az NKH főosztályvezető-helyettes a 6-9. oldalon:
- A közúti közlekedésről szóló törvény
- Az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló KM rendelet
A főosztályvezető-helyettes tájékoztatását én úgy értelmezem, hogy amennyiben nincs
sorompó és/vagy behajtani tilos tábla egy földút elején, akkor oda bizony büntetlenül be lehet
hajtani (nyilván csak értelmes és alázatos, konfliktuskerülő módon). A sorompó illetve tábla
elhelyezésének kötelezettsége a terület tulajdonosát terheli, ez lehet magántulaj,
önkormányzat vagy az állam is, mindegy - neki kell a törvényben megszabott eszközökkel
elzárni az utat a forgalom elől, ha tényleg forgalom elől elzárt magánútról van szó. Ha ezt
elmulasztja, akkor ezért az autós nem vonható felelősségre, így fogalmaz a közlekedési
hatóság szakembere:
Amennyiben az ilyen csatlakozásoknál a közforgalom elől elzárt magánút jelölése hiányzik, a
közlekedő nem ismerheti fel, hogy magánútra hajtott.
A védett területek kérdése már picit bonyolultabb, mert itt két feltételrendszer érvényesül
egyszerre, de a szakértő szerint a behajtási tilalom jelzésére ugyanazok a szabályok
vonatkoznak a nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület és Natura 2000
terület esetében, mint egy mezei földútnál, forgalom elől elzárt magánútnál! Vagyis ha nincs
sorompó vagy behajtani tilos tábla, akkor "bárki, a Kkt. 3. § (1) bekezdése szerint közlekedés
céljából, gyalogosként vagy - meghatározott feltételek teljesítése esetén - járművezetőként az
utat igénybe veheti." Itt mondjuk maradt számomra némi űr a jogértelmezésben, mert a 3. §
(1) bekezdésének folytatása úgy szól, hogy "Jogszabály gyalogosok és járművek közlekedését
egyes közutakon korlátozhatja vagy kizárhatja." Vagyis más törvény kitilthatja az autókat
bizonyos közutakról. Igen ám, de magánutakról itt nem esik szó. A 47. § szerint:
"7. út: a járművek és a gyalogosok közlekedésére, vagy csak a járművek, illetve csak a
gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterület, vagy
magánterület (közút, magánút); magánútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat
tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt utat is;"
Vagyis az értelmezésem szerint két módon lehet egy úton korlátozni (vagy tiltani) az
autóforgalmat: ha az közút, akkor jogszabállyal vagy táblával, ha az magánút (a fentiek
értelmében ide soroljuk az állami és önkormányzati, forgalom elől elzárt utakat), akkor csak a
korábban már tárgyalt módon: sorompóval és/vagy behajtani tilos táblával. Nem tudom, hogy
az NP-k, TK-k és TVT-k állami, önkormányzati vagy magánkézben vannak-e (gondolom
vegyesen), de az NKH magyarázata alapján nekem úgy tűnik, hogy ha nincs jelezve a
korlátozás (pl. behajtási tilalom), akkor nem várható el az autóstól, hogy azt betartsa.
Ezt a feltételezésemet támasztja alá a 4. kérdésre adott válasza is, miszerint "a közlekedők
számára a kihelyezett jelzések adnak tájékoztatást." A kérdés azzal kapcsolatban merült fel,
hogy vajon tudnunk kell-e, hogy egy útnak látszó valami tényleg út-e (be van-e jegyezve az
19
ingatlan-nyilvántartásba?). A főosztályvezető-helyettes válasza értelmében nem kell tudnunk,
hogy tényleg jogi értelemben úton haladunk-e, a tájékoztatás kötelezettsége továbbra is a
terület tulajdonosát vagy kezelőjét terheli, ráadásul "a jogszabály az út illetve magánút
kategória tekintetében a létesítés célját tekinti alapvetőnek", vagyis attól még, hogy egy út
esetleg hiányzik valami miatt az ingatlan-nyilvántartásból, még útnak tekintendő, elvégre a
létesítés célja a meghatározó szempont, márpedig egy utat közlekedés céljából hoznak létre,
vagyis út. Hülyén hangzik, de ez a lényeg.
Ennek szerintem van egy olyan következménye is, hogy nem bírságolhatnak meg
azzal az ürüggyel, hogy az az út, amin éppen jársz, nem is út. Azért sem, mert:
1. ha útnak látszik, akkor a létesítés célja közlekedésre szánt út,
2. a közlekedők számára a kihelyezett jelzések adnak tájékoztatást. Vagyis ha nincs
tábla/sorompó/kerítés, akkor nem várható el az autóstól, hogy eldöntse: valóban út
vagy csak annak látszik.
A Baranya Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőségének tájékoztatójáról (12-
13. oldal):
A Felügyelőség rövid, tömör tájékoztatója világosan rámutat arra, hogy a közúti
közlekedésről szóló törvény értelmében a behajtás kérdése ott dől el, hogy le van-e zárva az
út:
„A fenti jogszabályhelyek alapján a magánút elzárásának tényét alapvetően az határozza
meg, hogy az adott magánút sorompóval, kapuval vagy más fizikai eszközzel lezárásra kerülte,
vagy a „Mindkét irányból behajtani tilos” jelzőtáblát és a „magánút” feliratot tartalmazó
kiegészítő táblát elhelyezték-e.”
Tehát akkor beszélhetünk közforgalom elől elzárt magánútról, ha teljesülnek a törvényben
meghatározott feltételek, vagyis a sorompó/kapu vagy tábla telepítése. A Felügyelőség
megemlíti azt is, hogy védett területeken természetesen figyelembe kell venni a oda
vonatkozó jogszabályokat is, ezeket a Vidékfejlesztési Minisztérium állásfoglalása ismerteti
részletesebben.
A Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztályának
tájékoztatójáról (14-15. oldal):
38. § (1) Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges
különösen:
[...]
j) járművel történő közlekedéshez, az arra kijelölt utak, az engedélyezett tevékenységek
végzéséhez szükséges munkagépek, valamint a feladatukat ellátó - külön jogszabályokban
erre feljogosított - személyek járművei kivételével.
Magyarul védett területen a hatóság engedélye szükséges az autózáshoz, kivéve az arra
kijelölt utakon! Hogy melyek az arra kijelölt utak, és ki jelöli ki őket, mindjárt visszatérek.
Előtte azonban tisztázni kell 3 védettségi szintet. A legdurvább a fokozottan védett természeti
20
terület (40. §), aminek védettségét a hatóság (állítása szerint) minden esetben jelzi táblával,
illetve jelzi a korlátozásokat is, ide engedély kell a behajtáshoz. Aztán jön a védett természeti
terület (38. §, lásd fent), ahol a kijelölt utakon szabad a közlekedés. Végül említést
érdemelnek még a Natura 2000 területek is, melyek ugye elég sok helyen fellelhetők az
országban. Ide a 26. § vonatkozik, miszerint:
26. § (1) A védett természeti területet és a Natura 2000 területet a természetvédelmi
hatóságnak - a természetvédelmi kezelést ellátó szerv útján - táblával meg kell jelölnie,
amellyel fel kell hívnia a figyelmet a védettség tényére, valamint az ebből fakadó főbb
korlátozó rendelkezésekre.
Vagyis ha nincs tábla, és nem jelzi semmi a korlátozásokat, akkor az autósnak nem
kell tudnia, hogy éppen védett területen kolbászol. Honnét is tudná, ugye? Fontos azt is
kiemelni (a minisztérium válasza is ezt sugallja), hogy a tábla, amely a védettséget jelzi, még
nem feltétlenül tiltó erejű, de a tábla (nem szükszégszerűen) tartalmazhatja a korlátozást is (pl.
behajtási tilalom).
Na de vissza az alapokhoz! A törvény tehát arról beszél, hogy a védett területeken az
arra kijelölt utakra nem kell engedély. A minisztériumi tájékoztatás végre választ ad arra,
hogy melyek ezek és ki jelöli ki őket: a közutakról és közforgalom elől el nem zárt utakról
van szó, és a Nemzeti Közlekedési Hatóság jelöli ki őket („a közlekedési hatóság dönt az
egyes utak magánúttá minősítéséről, a közforgalom elől elzárásáról, így az általa kiadott
határozat tartalmazza részletesen az adott útvonal használatának szabályait” - írja a
főosztályvezető-helyettes). Egyúttal vissza is dobja a labdát a minisztérium az NKH-nak,
miszerint ezzel a témával (utak kijelölése, besorolása, minősítése, behajtás stb.) kapcsolatban
már ők az illetékesek. Ez pedig nekünk jó hír, mivel az NKH-s értelmezésben világosan
kimondták, hogy ezzel kapcsolatban a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény az
irányadó, ez határozza meg, hogy mik a szabályok út létesítésekor, ez definiálja a közút, a
közforgalom elől el nem zárt magánút és a közforgalom elől elzárt magánút fogalmát és
kritériumait is, illetve ez mondja ki, hogy a korlátozásokról (pl. tábla vagy sorompó
kihelyezése) a terület tulajdonosának vagy kezelőjének kell gondoskodni, és ami a
legfontosabb: egyedül a közforgalom elől elzárt magánúton tilos a közlekedés, de ezek
nagyon jól azonosíthatók (47. §): "sorompóval, kapuval vagy más fizikai eszközzel lezárt,
vagy „Mindkét irányból behajtani tilos” jelzőtáblával és a „magánút” feliratot tartalmazó
kiegészítő táblával jelzett út, amely az ingatlan-nyilvántartásban magánútként van
bejegyezve".
Vagyis ha nincs sorompó vagy egyéb fizikai útzár, és/vagy mindkét irányból behajtani
tilos tábla, akkor az bizony nem tekinthető (főleg az NKH-s tájékoztatás fényében)
közforgalom elől elzárt magánútnak, és nem várható el a sofőrtől sem, hogy ennek tudatában
legyen. Tehát nem is büntethető érte.
A Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztályától kapott aláírt,
pecsétes levélből a legcélratörőbb mondat igazán megdobogtatta a szívemet:
„Fentiek alapján védett természeti területen a közlekedési hatóság által kijelölt – a
határozatában foglalt előírásoknak megfelelően – a járművel történő közlekedés
főszabályként engedélyezett.”
Ennek értelmében védett természeti területen lehet autóval közlekedni minden olyan
úton, ahol az NKH szerint (és így a közúti közlekedésről szóló törvény értelmében, lásd
NKH-s állásfoglalás) szabad, vagyis amelyik úton nincs sorompó, kapu vagy más fizikai
útzár, vagy "Mindkét irányból behajtani tilos" jelzőtábla. A fokozottan védett
21
természeti területeket viszont kerülni kell, mert ide engedély szükséges a belépéshez!
Elvileg ezeket a területeket mindig kitáblázza a természetvédelmi hatóság, velük együtt
a tiltást is, tehát amikor a táblán a FOKOZOTTAN VÉDETT felirat szerepel, akkor
oda nem megyünk. A fokozottan védett természeti területek kiterjedése pedig már jóval
(nagyságrenddel) kisebb, mint a sima védelem alatt álló területeké, tehát jóval nagyobb a
mozgásterünk, mintha minden védett terület tiltott lenne. Az ország kb. 10%-a áll valamilyen
szintű védelem alatt, ezeknek nagyjából 10-12%-a számít fokozottan védettnek, tehát az
ország teljes területének mindössze 1%-a fokozottan védett, így terepjárók számára tiltott.
A minisztérium válaszának azért is örülök, mert teljesen harmonizál a Nemzeti Közlekedési
Hatóság által leírtakkal, vagyis a két szervezet egységesen értelmezi a törvényeket, elismeri
egymás kompetenciáját a kérdés által lefedett részterületek esetében, a két tájékoztató pedig
együtt hiánytalan választ ad a feltett kérdésekre. Ezek alapján szerintem már pontosan el lehet
dönteni, hogy hová szabad és hová nem szabad terepjáróval behajtani, mikor jogos egy
intézkedés, illetve mikor nem az. Konkrét esetnél előfordulhatnak viták, ezért lehetőleg
mindig legyen velünk GPS (bekapcsolt trackrögzítéssel) és egy fényképezőgép, ezek
segítségével elkerülhető a jogtalan intézkedés. A másik oldalról nézve viszont kerüljük a
balhét, ne menjünk olyan helyre, ahol a jelenlétünk komoly ellenszenvet vált ki, valamint
figyeljünk arra, hogy a védett területek nem véletlenül védettek. Ne tegyünk kárt a
természetben, az útban vagy más földjében, és akkor elkerülhetők a konfliktusok is.
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság tájékoztatójáról (16. oldal):
A jogász által küldött szabálygyűjteményt nem másoltam be ebbe az összeállításba, mivel
nagy része már szerepel a vonatkozó jogszabályok ismertetésénél (3-5. oldal), a többi pedig
nem tartozik szorosan a tárgyalt témához (vagyis a behajtási kérdésekhez), hiszen olyan
részeket boncolgat, mint az erdészeti szakszemélyzet valamint a vadászati hatósági feladatot
ellátó személy jogai, feladatai, továbbá a szabálysértések típusai és a kiróható bírságok
mértéke (ezeket pedig a jogkövető terepjárással eleve elkerüljük).
A csatolt jogszabálygyűjteményben azonban vastag betűvel emelte ki a DDNPI
munkatársa is az erdőtörvény 88.§-át, amivel a következő oldalon részletesebben is
foglalkozom, de azért már itt is idézném:
88. § (1) Az erdőben, valamint az erdészeti magánúton való közlekedésre a közúti
közlekedésre vonatkozó szabályokat e törvényben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2) Az erdőgazdálkodó az erdő és az erdészeti létesítmény védelme érdekében járműnek
az erdőben, valamint a közforgalom elől elzárt erdészeti magánúton való közlekedésére a
közúti közlekedés szabályaitól eltérő forgalmi korlátozást határozhat meg. A forgalom
korlátozásának módját és időtartamát - figyelmeztető tábla elhelyezésével - az
erdőgazdálkodónak a helyszínen jeleznie kell.
Ennek megfelelően a tömör válasz is azt emeli ki, amit az NKH állásfoglalása: ha
nincs a közforgalom elől elzárva (sorompó, kapu, kerítés vagy behajtani tilos tábla), akkor az
„általános szabályok vonatkoznak rá”. Ezeket pedig a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I.
törvény tartalmazza. A kérdésekkel megkeresett Nemzeti Park álláspontja tehát megegyezik a
Nemzeti Közlekedési Hatóság és a Vidékfejlesztési Minisztérium véleményével.
22
Az erdőtörvényről (5. oldal):
Gyakran olvasok és hallok téves magyarázatot ezzel a törvénnyel kapcsolatban, ami abból
adódik, hogy maga az erdő jogi definíciója (és így a rá értelmezett törvény hatóköre) eltér a
köznyelvi erdő jelentéstől, valamint a közlekedéssel kapcsolatos rendelkezések az
erdőtörvény különböző részeibe és a korábban már említett törvényekbe (Kkt. és Tvt.)
valamint KM rendeletbe vannak szétszórva.
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
ugyanis már rögtön az elején (4.§) kimondja, hogy:
(3) Védett természeti területen lévő erdő esetén e törvény rendelkezéseit a természet
védelméről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Vagyis a védett természeti területen a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény az
irányadó, így a minisztérium által küldött állásfoglalás számít (12-13. oldal).
A fontos rendelkezések a IX. fejezettől kezdődnek, ahol kiderül, hogy:
88. § (1) Az erdőben, valamint az erdészeti magánúton való közlekedésre a közúti
közlekedésre vonatkozó szabályokat e törvényben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2) Az erdőgazdálkodó az erdő és az erdészeti létesítmény védelme érdekében járműnek az
erdőben, valamint a közforgalom elől elzárt erdészeti magánúton való közlekedésére a
közúti közlekedés szabályaitól eltérő forgalmi korlátozást határozhat meg. A forgalom
korlátozásának módját és időtartamát - figyelmeztető tábla elhelyezésével - az
erdőgazdálkodónak a helyszínen jeleznie kell.
Ez az egyetlen paragrafus rögtön 3 nagyon fontos dolgot mond ki:
1. Az erdőben is a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény szabályozza a közlekedés
rendjét, az erdőtörvény kiegészítéseinek figyelembe vételével. Mindjárt áttekintjük ezeket is,
az azonban lényeges, hogy a közlekedési törvény ad választ minden olyan kérdésre, amit az
erdőtörvény nem definiál.
2. Az erdőgazdálkodó forgalmi korlátozást határozhat meg, mégpedig a közforgalom elől
elzárt magánútján. Az irányadó közlekedési törvény pontosan definiálja, hogy mitől lesz egy
út "közforgalom elől elzárt magánút", konkrétan sorompó/kerítés/egyéb fizikai útzár vagy
mindkét irányból behajtani tilos tábla. Ha ez nincs, nem lehet közforgalom elől elzárt
magánútról beszélni. Ez ilyen egyszerű.
3. Ahogy az erdőtörvény 88. §-a is említi, a forgalom korlátozását táblával kell jelölni!
Mégpedig az erdőgazdálkodónak, tehát nem a közútkezelőnek, nem az NKH-nak, hanem a
gazdálkodónak. A tulajdonos/gazdálkodó ilyen jellegű kötelezettségét amúgy nem csak az
erdőtörvény, de a KM rendelet, a Kkt. és védett terület esetén a Tvt. is előírja, szóval a
történet ott kezdődik és ott is ér véget, hogy van-e sorompó vagy tábla. Ha nincs, akkor a
tulajdonos/gazdálkodó mulasztása idézi elő a helyzetet, ráadásul ekkor nem is történik
tényleges jogsértés, hiszen a Kkt. 47. §-a pontosan definiálja, hogy mitől lesz egy út
közforgalom elől elzárt magánút. Ha ennek feltételei nem adottak (mert pl. nincs tábla vagy
sorompó), akkor jogilag az az út nem tekinthető közforgalom elől elzárt magánútnak. Ha
pedig nem az, akkor szabad a behajtás, tehát ha nincs sorompó/tábla, nincs korlátozás.
23
A 91. §-tól kezdve rendelkezik a törvény az erdő látogatásáról. Itt kapott helyet a sokat
idézett, és sokak által egyedül kiragadott részlet, miszerint:
92. § (1) Az erdőben lovagolni, illetőleg járművel közlekedni csak az arra kijelölt úton
szabad.
(2) Erdőben lovaglásra, valamint járműközlekedésre utat az erdőgazdálkodó javaslata
alapján vagy harmadik fél kezdeményezése esetén az erdőgazdálkodó egyetértésével az
erdészeti hatóság jelöl ki.
(3) Az erdészeti hatóság a kijelölést az út műszaki tulajdonságaihoz igazodva egyes
járműfajtákra korlátozhatja.
(4) Az erdőben lovaglásra, valamint járműközlekedésre kijelölt utat mindenki saját
felelősségére veheti igénybe.
Vagyis megint ott vagyunk, ahol a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Közlekedési
Hatóság állásfoglalása után. Konkrétan arra gondolok, hogy az erdei közlekedést is a közúti
közlekedésről szóló törvény szabályozza (pl. ezért kell elvileg az erdőbe is rendszám),
valamint az erdőtörvény is kimondja (88. §), hogy csak akor élhet az erdőgazdálkodó vagy az
erészeti hatóság a korlátozással, ha azt jelzi az autós számára, tehát vagy lezárja az utat, vagy
táblával tiltja meg a behajtást. Amíg ezt nem teszi meg, addig státuszától és tulajdonosától
függően közútnak vagy közforgalom elől el nem zárt magánútnak kell tekinteni, így (a
törvény és az NKH állásfoglalása értelmében) szabad rajta közlekedni. És ez független attól,
hogy az államé az út vagy Sanyi bácsié, illetve védelem alatt áll-e.
Nem véletlenül írta az NKH szakértője is, hogy:
A Kkt. 47. § 7-8. pontjai határozzák meg a közút és magánút fogalmát. A jogszabály az út
illetve magánút kategória tekintetében a létesítés célját tekinti alapvetőnek, amelyet
jogszabálynak megfelelően az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni. A közlekedők
számára a kihelyezett jelzések adnak tájékoztatást.
Illetve:
A Kkt. 47. § 7-8. pontjai határozzák meg a közút és magánút fogalmát. A magánút
kijelzésének a módját a Rendelet 2. § (8) bekezdése és e) pontja egyértelműen
meghatározza. Ez irányadó a Nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület vagy
Natura 2000 védelem alatt álló terület esetén is.
És a rövid summázás, ami mindenkire vonatkozik, függetlenül attól, hogy erdőgazdálkodó,
nemzeti park vagy Béla bá a szomszédból:
A Rendelet 2. § (8) bekezdése és e) pontja szerint a magánút tulajdonosa köteles a
magánútnak a közúthoz való csatlakozásánál a sorompót, jelzőtáblát vagy
forgalombiztonsági okból szükséges egyéb jelzéseket elhelyezni. A Rendelet a közforgalom
elől elzárt magánutat a Kkt. 32. § (1) bekezdésében foglaltak szerint o